udv-hsz hsz-csik
2017-05-26
Péntek
Fülöp, Evelin napja

Min: 17
Max: 22
Min: 5
Max: 8

Székelyderzsről röviden

Székelyudvarhelytől 21 km-re délnyugatra a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik.

Neve a szláv Drž személynévből származik.

Székelyderzs Székelymuzsnával egy községet alkot. Udvarhely vidékének határmenti, déli fekvésű települési közé tartoznak. Tőle délre már szász és román települések következnek.

1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került át lakosságcserével, eszerint a helyi templomot eredetileg szászok építették, akik Darócra költöztek át. A falu a Petky család ősi fészke, udvarházuk a mai kultúrház helyén volt. 1910-ben 1390 magyar lakosa volt, 1992-ben 844 lakosából 836 magyar és 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

A falu vártemploma egyike az olyan romániai magyar műemlékeknek, amelyek az UNESCO világörökség részei. Udvarhely vidékének egyik legjelentősebb műemléktemploma, legrégibb vártemploma. A művészettörténeti irodalomban a legtöbbet emlegetett udvarhelyszéki unitárius temploma öt bástyát és harangtornyot foglal magában. Középkori temploma ma is áll, magas kőfal veszi körül. Az unitárius templomerőd egy 13. század eleji kápolna bővítésével a 14. század elején épült, a 15. században átépítették, erődfalai 17. századiak, az 1605. évi Basta-féle pusztítás után épültek meg. 1661-ben Ali basa dúlta fel. Belsejében számos 1419-ben készült freskótöredék került napvilágra. 1938-ban egyik befalazott ablakából rovásírásos tégla került elő. Mint templomerőd, egészen sajátos, épen megőrzött építészeti formákat hagyományozott ránk. Több vonatkozásban szász hatásra utal. Székelyderzs építészeti együttese ez egykori Udvarhelyszék egyik legszebb gótikus emléke, művészettörténetünk egyik legjelentősebb értéke. Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg. A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal. Az erődtemplom érdekessége, hogy a falu népe itt tárolta a legfontosabb értéket: az élelmet – így a kiéheztetés ellen is fel volt készítve. Külső támadás esetén elég volt bemenekülni az erődbe – az élelem már ott volt. A bástyák között a várfal mentén félnyereg tető alatt hatalmas ládákban tárolták a gabonát, a saroktornyok emeletén pedig a szalonnák lógtak kampókra akasztva. (Ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik.) Minden családnak saját ládái és kampói voltak. A templom békeidőben is zárva volt, kulcsát megbízott személy őrizte, és szalonnát csak hetente egyszer, a hét bizonyos napján lehetett vételezni. Az a háziasszony, aki – rosszul beosztva az élelmet – ettől eltérni kényszerült, bizony számíthatott a falu megvetésére. A faluban református templom is található, amely 1870-ben épült.

Irodalom
- Dercsényi D. (1972): Románkori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

A faluról bővebben: szekelyderzs.com

Fotó: Biás Ákos

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch