udv-hsz hsz-csik
2017-08-21

Min: 20
Max: 24
Min: 10
Max: 12

Kecset

Kecset Székelyudvarhely és Korond között fekszik, a 13A országúttól 1 km-re.

Közigazgatásilag Farkaslaka községhez tartozik.

A falu egy kertszerű völgyben fekszik, csak a templom és a harangláb látszik ki belőle. A Gada-patak völgyét nyugatról egy éles gerinc határolja a Kecseti-hegy és a Duzzó-hegy, míg keletről Farkaslaka felé a Cseredomb gerince képezi a határt. A Cseredomb csuszamlásos területe és a Gada-patak gyakori áradásai sok gondot okozott a falu lakóinak. 1910-ben Kecsetkisfaluddal együtt még 749, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzodésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 417 lakosából 416 magyar és 1 román volt.

Református temploma 1838 és 1842 között épült a régi 17. századi, az pedig a középkori templom helyére. Sokszögzáródású templom, két portikussal, lapos mennyezettel. Az északi fal mellett álló szószék koronája 1795-bol való, orgonája (6 regiszteres) 1871-es évszámú. Két fakarzata van. A fedett padok, a papiszék és a keleti karzat elején virágos, reneszánsz festés található. A templomtól délre emelkedik a harangláb (fatorony) 1795-ben készült, amely Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként szerepel. A harangláb érdekessége, hogy építésekor csak faszegeket használtak. Az első világháborúban elvitt nagy harang helyett 1924-ben Nagyszebenben újat öntöttek.

A falu jellegzetes népviseletéről, a székely posztó harisnya mellett, sajátosan kecseti ruhadarab a pipás ujjas és a művészien hímzett cifra bunda eredeti motívumokkal. A nők viselete az uborkahímes négynyüstös szoknya és mellény, a szekfűmintás, kék-pirossal hímzett fehér-kötény és a nyakravaló, piros szemu gyöngy. A falunak mindig híres táncegyüttese volt.

Jelentősebb kertjei: Templomkert, Koházkert, Deszkakert, Vincikert és Péterfikert. Patakjai: Gada-patak, Tarcsa-patak, valamint Réz-pataka, amely nevét vöröses homokjáról kapta.

 

 

 
Magyar | Romana | English | Deutsch