Bikafalva

A falu a Nagy-Kükülő völgyében, a 137-es aszfaltozott megyei út mentén, Székelyudvarhelytől 7, a községközponttól, Felsőboldogfalvától 3 km-re fekszik.

A falu belterülete 450-475 m magasságban települt a Farcád- vagy Sükő-pataka egy szép törmelékkúpjára, illetve az ártér peremére. Közigazgatásilag Felsőboldogfalvához tartozik. 

Eredeti neve Nagyküküllőfalva volt, a hagyomány szerint mostani nevét onnan kapta, hogy Basta pusztításai idején egész Udvarhelyszéken itt maradt meg az egyetlen bika. A ferencesek szerint egykor Szentlukácsfalva néven is ismert volt. Neve 1567-ben Bijkafalva alakban tűnik fel.

A falu 1334-ben már biztosan templomos hely volt, amely azonban elpusztult, mert a feljegyzések szerint 1684-ig nem volt temploma. 1814-ben a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is megrongálódott. 1848-ban a visszavonuló császári csapatok a falut felgyújtották.

1910-ben 414, 1992-ben 435 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Református falu. Temploma kőből és téglából épült 1684-ben, tornya 1776-ból való. A legrégebbi sírkő 1689-ból való.